Sziasztok! Sokat gondoltam rátok! Mi lett veletek?

Hű, én ezt a hozzászólást most fedeztem fel, 6 évvel később... Vácegresen lakunk, 3 kisebb gyerek nálunk, két nagy sajnos továbbra sem... Aktuális információkért keress meg Pintérné Gépész Betti néven facebookon!

Nagyon felkavaró a történetetek, amióta olvastam, nem tudok nem gondolni rá, elolvastam szinte mindent a témában. Kívánom, hogy mielőbb rendeződjön a viszonyotok a nagyszülőkkel, mert biztos vagyok benne, hogy itt ez a kulcs. Nagyon remélem, hogy le tudtok ülni konstruktívan, kölcsönös megbocsátásban, és megértésben, és meg tudjátok beszélni azokat a dolgokat, amiket már sokkal korábban kellett volna. Bízom benne, hogy hamarosan a nagyszülők is túl tudnak lépni sértettségükön, csalódottságukon, és dühükön, és el tudják fogadni döntéseteket. Én csak egy külső szemlélő vagyok, az alapján amit olvastam és láttam, azt mondhatom, hogy csodálatos az életetek, nagyon nagy szeretetben nevelitek Illangót, és kívánom, hogy hamarosan Káka és Rókus is ott lehessen veletek. Olyan szeretetet, értékeket, nevelést, élményeket adtok a gyerekeknek, amikre azt gondolom, hogy a mai világban még nagyobb szükség van. Láthatóan igazi gyerekmennyországot csináltok nekik, és ez abszolút követendő.

Nagyon sajnálom, ami veletek történik!
Nem találok szavakat...

Biztos vagyok benne, hogy vissza fogjátok kapni a gyermekeiteket! Nem történhet másképpen, nálatok van a helye a fiúknak!

Addig is kitartást és rengeteg lelkierőt kívánok nektek!

Teljesen hihetetlen számomra, hogy létezik olyan szülő aki elveszi a saját gyerekétől, lányától a gyermekeit.. a kisebbet akit még szoptatnia kellett volna az édesanyjának...

Sok erőt kívánok a család mielőbbi egyesítéséhez !

Nincsenek szavaim, nem értem hogyan lehetséges ez...